Blogger: Judge Me. Now.

Magyar verzióért gurulj lejebb!
For la versione italiana vai giú!

Photos: https://www.flickr.com/photos/vampirebrain/sets/72157649159297904/

During my life I had my share of prejudice from others. I mostly take the time and the effort to change other people's mind, at least about me. Also, I will admit that I too have thoughts sometimes that I shouldn't, but I am proud to say that I am not blinded by first impressions. Nonetheless, I am tired.

I am tired of hearing about young people giving up their lives because of bullying. I am tired of children calling each others names. And mostly I am tired of the parents: Why are you so afraid of talking to your children? How do you not see that sometimes they are influenced by the prejudice of others? And most importantly, why can't you see that the world is changing? You have to be able to teach them, guide them, NOT tell them what to think! No good will come of it.
I know I'm not going to change the world. And why? Because the world doesn't want to change itself. I do, however, believe that something much better is just around the corner. I remember a picture of a rally against black people in the 50's compared with a rally against gay marriage, and the tagline just said: "Imagine how stupid you will look in fifty years". And I loved that. It shows that with proper motivation and hard work we will have a better world.
This small photo-shoot that I am planned for over two years now has a simple mission, a question really: Try and judge someone when they don't have clothes you can criticize, you don't know where they come from, who they are, how poor and how rich, what's their sexual orientation or what grades they get in school. Try. Try to judge them now. You'll see that your prejudice shackles them the same way as handcuffs would.

_ _ _ _ _

Durante la mia vita ho sofferto anch'io per causa del pregiudizio degli altri. Penso sia mio dovere prendere il tempo e la forza di cercare di cambiare la mente della gente, almeno per quanto riguarda la loro opinione su di me. Ammetterò che anche io avvolte ho avuto pensieri incerti, ma sono fiera di dire che non sono accecata da prime impressioni. Non cambia il fatto che sono stanca. 

Stanca di giovani che rinunciano alla propria vita a causa di bullismo. Sono stanca di bambini che prendono in giro altri con nomignoli. Ma più di tutto sono stanca del comportamento dei genitori. Perché avete tanta paura di parlare con i vostri figli? Come fate a non vedere che sono influenzati dal pregiudizio di altri? E come fate a non vedere che il mondo sta cambiando? Dovete essere capaci di insegnare a guidare, NON di dirgli cosa pensare! Non ne verrà fuori niente di buono.
Lo so che non sarò io a cambiare il mondo. Perché chiedete? Perché é il mondo che si rifiuta di cambiare. Credo comunque che qualcosa di migliore sia vicino per noi. Mi ricordo di un'immagine di una protesta negli anni cinquanta contro l'ammissione di Africani-Americani nati negli Stati Uniti come cittadini. L'immagine era paragonato ad una protesta contro il matrimonio omosessuale e il titolo diceva "Immagina quanto sembrerete stupidi tra 50 anni". Adoravo quella foto. Dimostra che con determinata motivazione e lavoro duro riusciremo a cambiare il mondo per il meglio.
Con queste foto volevo solo porre una domanda alle persone: Prova a giudicare qualcuno quando non porta vestiti che potresti criticare, quando non sai da dove vengono, chi sono, quanto poveri o ricchi, quale sia la loro orientazione sessuale a che voti hanno a scuola. Prova. Prova a giudicarli adesso. Vedrai che il tuo pregiudizio li incatena esattamente come farebbero le manette.

(Per vedere le foto clicca sul link all'inizio della pagina, oppure sull'immagine iniziale.)

_ _ _ _ 

Az életem során én is voltam már előítélet áldozata. Mindig is úgy tartottam, hogy az én feladatom, hogy jobb belátásra bírjam az embereket, legalább azzal kapcsolatban, amit rólam gondolnak. Elismerem, hogy olykor az én agyam is elvándorolt már rossz gondolatok felé, de büszkén mondhatom, hogy sosem vakított még el az első benyomásom valakiről. Ez nem változtat azon, hogy elfáradtam. 

Nem bírom, hogy fiatalok feladják az életüket mert terrorizálják őket. Nem bírom már, hogy gyerekek egymást olyan szavakkal sértik, amin a jelentését sem ismerik. De mindennél jobban a szülők viselkedésébe fáradtam bele. Miért félnek olyan sokan attól, hogy beszéljenek a gyerekeikkel? Hogy nem veszitek észre, hogy befolyásolják őket mások előítéletei? Hogy nem veszitek észre, hogy változik a világ? Képesnek kell lennetek tanítani őket és vezetni, de NEM megmondani előre, hogy mit gondoljanak! Nem lesz abból semmi jó.
Tudom, hogy nem én fogom megváltani a világot. Miért? Mert a világ nem akar megváltozni. De ennek ellenére bízom benne, hogy valami jobb vár ránk és hamar. Emlékszem egy képre, ami az 50-es évek Amerikájában készült, egy tüntetésen, ahol az emberek ellenezték a feketék jogát, hogy egyenrangú állampolgárok legyenek. Ezt egy másik kép mellé tették, melyen a melegházasság ellen tüntettek és a cím csak ennyit írt: "Képzeljétek el, milyen hülyén fogtok kinézni 50 év múlva". Imádom azt a képet. Bemutatja, hogy ha elszánt az ember és keményen dolgozik akkor egy jobb világot fogunk alkotni.
Ez a fotósorozat, amit már két éve terveztem, egy egyszerű problémára akarja felhívni a figyelmet: Próbáld meg elítélni a másikat így, hogy nem látod milyen ruhákban jár, hogy nem tudod honnan származik, kik ők, gazdagok vagy szegények, hogy melyik nemhez vonzódnak és milyen jegyeik vannak az iskolában. Próbáld csak. Próbáld meg őket most elítélni. Meg fogok látni, hogy a te előítéleted ugyanúgy leköti őket, mintha egy bilincset tennél a kezükre.

(Hogy lásd a többi fotót, klikkelj a linkre a bejegyzés elején vagy a kezdő fotóra!)